Sunset in the rain

Naplemente az esőben

Yesterday afternoon I was planning to see the original movie Singing In The Rain at Kulturhuset (for the International Dance Day), but as I have a cold, I didn't feel like sitting in an overchilled movie theater (I am always freezing in the Stockholm cinemas), so I decided to get some sunshine instead, and a nap.

Tegnap délután úgy terveztem, hogy elmegyek és megnézem az eredeti  Ének az esőben c. filmet, amit a Tánc Világnapja alkalmából játszottak a Kulturhusetben,de mivel náthás vagyok, nem igazán akaródzott egy agyonlégkondizott teremben ücsörögni (mindig fázom a stockholmi mozikban), ezért inkább úgy döntöttem, hogy napozok meg szundítok egy picit.

Later on, I went to the city and had to jump off at Gamla stan from the metro, for I saw that the sun was just about the set and it looked very promising.
Később bementem a városba, és Gamla stannál ki kellett ugranom a metróból, mert láttam, hogy mindjárt lemegy a nap, és nagyon ígéretesnek tűnt.



I bet the rain has only started to pour down right at that second, exclusively for me - my winter jacket got soaking wet, not to mention my hair, and my mascara definitely didn't know how to behave in the presence of water... Anyway, I had to run a few hundred meters, against the wind (let's don't forget: with my cold, and yeah, a sports bag), for there was only a few minutes left to catch the show. And apparently, I was the only one in the whole of Stockholm crazy enough to go through all this, because I enjoyed this miracle in the greatest solitude (except for one jogger and one car, but they couldn't care less).

Lefogadom, hogy az eső kizárólag az én tiszteletemre kezdett el ömleni - szépen átázott a télidzsekim, a hajamról nem is beszélve, a szempillafestékem pedig abszolút nem tudta, hogyan illik viselkednie vízzel való találkozáskor... Na mindegy, párszáz méter futnom kellett széllel szembe (és ne feledjük: a megfázásommal, ja és egy sporttáskával), mert csak pár percem volt, hogy le ne késsem a műsort. És nyilván én voltam az egész Stockholmban ilyen őrült, hogy mindezeken keresztülmenjek, mert a csodát a legnagyobb magányban élvezhettem (kivéve egy autót meg egy kocogót, de őket a legkevésbé sem érdekelte az egész).

Well, see it for yourself if it was worth :-)

Nos, nézzétek meg ti magatok, hogy megérte-e :-)

The next pictures were taken with my mobile phone, that's why the very different tone. My camera's lens couldn't take the battle with the rain any more... But I guess it did well so far and I can reward her with a nice cleaning.

A következő képeket a mobilommal készítettem, ezért annyira mások a tónusok. A fényképezőgépem lencséje nem bírta tovább a harcot az esővel... De azt hiszem, eddig nagyon ügyes volt, úgyhogy megjutalmazhatom egy jó kis tisztítással.

There was quite some lightning from this side, but I couldn't catch any.

Jó sokat villámlott ezen az oldalon, de egyet se tudtam elcsípni.

And tonight, there was supposed to be a big Valborg bonfire at this same place, which is a huge celebration to chase the winter away, but I don't know how it went, didn't feel like going out in the rain...

Ma este pedig Valpurgis ünneplésére nagy tűzrakással készültek, de nem tudom, hogy sikerült, mert nem volt kedvem kimenni az esőben...

 

www.andreagerak.com
Do you like to travel? Would love to?